Mikor tanárként dolgoztam és a tantermek között ingáztam szükségem volt egy olyan eszközre, amelyben tarthatom azokat az íróeszközöket, amelyekre abban a 45 percben, azon az órán szükségem lehet. A kollégák változatosan oldották meg: tolltartóval, mellény-vagy nadrágzsebbe rejtetten, kis szatyorban, válltáskában, fonott kosárban, kézben, tejfölös vödörben.

4 éve nem dolgozom iskolában, bár a szívem még mindig visszahúz, a volt kollégákkal tartom a kapcsolatot /persze csak azokkal, akik szeretnék/. Minden évben szívesen állítottam össze eddig is neki egy kis túlélő csomagot, amelyben egy-két filléres, ám mégis életmentő dolog lapult (tea, toll, kávé, ragtapasz, szőlőcukor,…)

A tejfölös vödör és az iskola kapcsolatát gondoltam újra és helyeztem őket egy új síkra.

Az idei tanévkezdésre a megmaradt fonalak és a tisztára mosott tejfölös vödrök házasságából született meg a kréta- és tolltartó ötlete. Az eszköznek több kritériumnak is meg kellett felelnie:

• Ergonómikusság: Jól fogható legyen, kézre álljon, ne teher legyen a mindennapokban, hordozva is tartós maradjon.
• Praktikusság: Beleférjenek az íróeszközök, legyen rajta elég tárolóhely.
• Tisztíthatóság: Mosható legyen, könnyen takarítható
• Esztétikum: Öröm legyen ránézni, különlegessé tegye gazdáját
• Öko-szemlélet: újrafelhasznált , minőségi anyagokból készüljön.

A vödörborítás készítésénél megengedtem, hogy szabadon szárnyaljon a képzeletem. A fenti követelményeknek sokféle forma és lehetőség meg tud felelni. Így készült nagy zsebes, kis zsebes, fodros, szoros, szívecskés. Mindben benne a törődés és a szeretet.

Remélem jó szolgálatot tesznek nálatok Klári, Zsani és Éva!