Mikor tanárként dolgoztam és a tantermek között ingáztam szükségem volt egy olyan eszközre, amelyben tarthatom azokat az íróeszközöket, amelyekre abban a 45 percben, azon az órán szükségem lehet. A kollégák változatosan oldották meg: tolltartóval, mellény-vagy nadrágzsebbe rejtetten, kis szatyorban, válltáskában, fonott kosárban, kézben, tejfölös vödörben.

4 éve nem dolgozom iskolában, bár a szívem még mindig visszahúz, a volt kollégákkal tartom a kapcsolatot /persze csak azokkal, akik szeretnék/. Minden évben szívesen állítottam össze eddig is neki egy kis túlélő csomagot, amelyben egy-két filléres, ám mégis életmentő dolog lapult (tea, toll, kávé, ragtapasz, szőlőcukor,…)

A tejfölös vödör és az iskola kapcsolatát gondoltam újra és helyeztem őket egy új síkra.

Continue reading →